kukac

A "HIC RHODUS, HIC SALTA" c. bejegyzés folytatása

Mindeközben volt legalább ötvenszerennyi rosszul összebarmolt, érdektelenségbe fulladt "országos" karikatúra pályázat és kiállítás, sőt: fesztivál; köztük olyan is, aminek a teljes anyagát (értsd: az összes beküldött művet!) kizsürizte a szakmai zsüri... Volt eperszürettel egybekötött (!), volt halászléfőző verseny örvén rendezett, és volt egy Aligai Haligali című borzadály is - akkor, amikor az "ötletgazdán" kívül már a franc se emlékezett a Hully-Gully nevű 60-as évek eleji táncra... Volt, amelyiken egy mezőgazdasági erőgépeket és ipari targoncákat forgalmazó cég termékeit kellett "a karikatúra eszközeivel megjeleníteni" (értsd: reklámozni), és volt jónéhány "mucsai-kultúrházi", mindazonáltal mégiscsak országos nyomulás: amolyan falambéria fölé akasztós, repedtüveges, kannásboros-megnyitós, ha úgy tetszik: "családias hangulatú"...

Ezúttal kurvára* nem ilyet szeretnénk. Nem az, hogy nem hiszünk az "analóg" (falralógatós) karikatúrakiállításokban, noha tényleg nem túl..., de szeretnénk a résztvevőket egy olyan országos nézettséggel, és minthogy e-kiállításról van szó, NEMZETKÖZI nézettséggel is megtisztelni, ami a falraakasztós kiállításokon elképzelhetetlen; - egy olyan kiállítással, amin a részvétel is felér egy komolyabb díjjal... Nem véletlenül kértük fel a rendezvény fővédnökének többek közt Mark Zuckerberget, mert túl azon, hogy semmi veszítenivalónk nem volt (ha nem vállalja, akkor az legyen az ő baja), mi egy internetes őrületet terveztünk...

A "Hic Rhodus, hic salta" átvitt értelemben azt jelenti, hogy itt (és most) mutasd meg, mit tudsz, - hogy ITT AZ ALKALOM... És tényleg. (stalker)

*Ide sajnos hangalakilag (is) épp ez a szó illett...

Saul Steinberg: Kiállításon

- Ha valami nagyot kell villantani a Kultúrban, akkor csinálunk az ittenieknek egy gyerek-szépségversenyt vagy egy magyarnóta estet Kovács Apollóniával, esetleg meghirdetünk egy gyerekrajz pályázatot vagy egy országos karikatúrakiállítást díjakkal, megnyitóval, fővárosi tótuszfaktuszokkal, mert ezek a témák mindig baromira mennek... - mondta* K. Jóska, a kőgazdag jászsági nagyközség kultúrosa úgy huszonöt-harminc éve - és ez így megy azóta is... Évente "adódik" néhány (olykor jónéhány, vagy inkább rossznéhány) szakszerűtlenül összebarmolt, mindazonáltal óhatatlanul ORSZÁGOS karikatúra pályázat és kiállítás, lélektelenül odalökött "üzemilapi"** viccrajzokkal, botrányos zsűrizésekkel, kínos díjakkal és ordináré installációkkal, szerencsére többnyire olyan helyeken, ahol a madár se jár...  

Ehhez képest az elmúlt ötven évben csak három-négy olyan országos karikatúrakiállítás volt, amely egyszerre lehetett... jól kiírt és jól meghirdetett, tisztességesen díjazott, sok jó művel "megválaszolt", szakszerűen zsűrizett, ütősen rendezett és installált, következésképp tényleg nagy publicitású. Ilyen volt az 1968. január elején nyílt Országos Karikatúra Kiállítás a Műcsarnokban (60 ezer néző); a nyíregyházi Váci Mihály Művelődési Központban 83-tól 89-ig élt Országos Karikatúra Biennálé (kétévente 10-15 ezer néző, ami "vidéken" nem rossz!); a Magyar Nemzeti Galériában 1990-ben rendezett Nemzetközi Karikatúra Kiállítás, ami annyiban volt országos is, hogy szinte a teljes honi karikatúra szakma felvonult (80 ezer látogató), valamint a Magyar Kultúra Alapítvány évente megrendezett Karikatúra Művészeti Fesztiváljainak 97-től 2001-ig tartó reprezentatív időszaka. Ebből a négy-öt évből csak két év nézettségi adatait ismerem: 97-ben az Internetto c. e-újságnak köszönhetően (merthogy "fő médiatámogatóként" a teljes kiállítási anyagot bevirította) az e-nézettség annak ellenére 30 ezres lett, hogy még alig létezett internet; majd 2000-ben ugyanez a lap "társrendezőként" már 135 ezres (!) e-nézettséget produkált, ugyanakkor a hagyományos (falra lógatott) anyag nézettsége is meglehetős volt: a Magyar Kultúra Alapítvány épületében ötezren, az Európa Tanács strasbourgi székházában háromezren, a közeli Kolmarban és Ingolstadtban pedig összesen ötezren látták a kiállítást nagyjából egyidőben, mert a HP segítségével majdnem az összes műről készült 3-4 tökéletes minőségű print.     Folyt. köv.  

* Nem szóról-szóra persze...
** Metaforikusan, feltételezve, hogy Mo. valamiféle "üzem", sőt: kóceráj...

Roland Topor: Mindent bele!

Kedves kollégák, valamint karikatúrakedvelő honfitársaim,
     itt az ideje, hogy létrehozzuk az ISMERETLEN MAGYAR KARIKATURISTA emlékművét! Az egyelőre hordozható emlékművet 2013. október 10-én, 19 órakor, a KUK@C megnyitó-díjátadó rendezvényén avatja föl kicsoda!
     Várjuk az ötleteket, javaslatokat és az emlékműterveket a kukac@karton.hu vagy a cs.tamas@karton.hu e-címre. (ötletgazda-g) 

Elnézést kérünk mindazoktól, akik eddig megpróbáltak hozzászólni, tanácsot vagy még részletesebb információt kérni. Csak tegnap tudtuk meg, hogy a regisztráció valami rejtélyes oknál fogva nem működik, így a blogba az ún. adminisztrátorokon kívül senki se tud belépni. Szóltunk az "origósoknak", remélhetőleg holnapra kijavítják...

Sajnos nem javították ki, viszont Halász Géza kollégám kiderítette, hogy ha az adott bejegyzés címére kattintunk (noha miért tennénk ilyet?), akkor alul megjelenik a tényleges REGISZTRÁCIÓ és BELÉPÉS ablak (de miért csak akkor?), ami már működik. Más kérdés, hogy ezt honnan tudják azok, akik nem akarnak fortélyosan elrejtett ablakokat keresgélni, - akik nem szeretik az efféle időrabló "kihívásokat", kvázi rejtvényeket? - akik egyszerűen csak kommentelni szeretnének úgy, ahogy szoktak... (stalker)

Hetekig tépelődtem/tünk, hogyan lehetne ez a blog baromira nézett (még az eddiginél is nézettebb), - valami olyasféle szórakoztató szakmai informatív felület, ami a kiállítás megnyitásáig szakadatlan izgalomban tartva a "széles tömegeket" (de legalább egy-két millió embert), az ÜGY promóciója is...

Nem könnyű feldobni egy ilyen oldalt - mert mivel? Hogyan lehetne például a honi karikatúra - amúgy egetverő - népszerűségét fokozni? A karikaturista szakma háromperhármasainak kitálalása annak ellenére se lenne túl izgalmas, hogy eddig erről mélyen hallgattunk (persze, csak hogy rettegjenek...), de másféle szenzációk se nagyon akadnak, illetve ami mégis, azzal le kéne mennünk bulvárba, sőt, akkor már azzal is, ami nincs, mert ez is része az efféle hírgyártásnak. Gyárthatnánk teszemazt egy olyan hírt, hogy aszongya:

A HÓCIPŐ SZTÁRRAJZOLÓJA BEINTETT FARKASHÁZYNAK!

Fenekovács Laci, milliók kedvenc karikaturistája, mielőtt a szerkesztőségből hazament volna, búcsúzásképp még beintett az épp telefonáló sztárfőszerkesztő dolgozószobájába.

Vagy egy olyat, ami szexuális ikonná (bálvánnyá!) avatna egy erre alkalmas karikaturistát, mondjuk Halász Gézát, a MÚOSZ Karikaturista Szakosztályának elnökét; mint ahogy pár éve a magyar férfi vizilabda válogatott is "pózolt" egy falinaptár fotósának - és tessék: világbajnokok lettek! A karikatúra világában ez valahogy így nézne ki:

Ha tudtok ennél jobbat, akkor írjatok! (stalker)